Végződések ( jelen, múlt)

Ezeknél a szó vége megváltozik.

Jelen állító:
Alap szavak (néhány)
Alszik: Nameru
Néz: Miru
Vár: Matsu
 Az igék mindig u-ra végződnek.

Jelen tagadó:
Ahoz hogy megértsed, vegyük először az igéket át:
 -Az ige ugye u-ra végződi. mot mindegy hogy ru, vagy tsu vagy gu vagy bármi..a lényeg hogy u-ra. 
 -2-es tőnek nevezzük mikor ezt a végződést a ru vagy gu vagy amiket még tanultunk hozzá levesszük. Szóval Miru(néz)►Mi
-Ekkor jön be az udvarias alak. Ez fontos‼‼ A 2-es tő után berakjuk a masu-t. Ami így néz ki.
Mi►Mimasu
Szóval most jöhet a jelen tagadása:
A masu- udvaria jelen időből maszen lesz. Az igék mögé be kell tenni. A 2-es tő után.
Taberu►Tabe► Tabemasen.

Eddig könnyű, nem?

Múlt:
Az igéket 2-es tőben használuk, az az a végződésük nélkül. A  szó most legyen a
Kairu(vesz) Kai-2-es tő és a múlt idő Kaimasita
Ez eddig könnyűnek nyilatkozik!

Múlt tagadása:
2-es tő + masen desita
Mimasen desita -nem nézett.